Egyesületünk Alapszabálya
A Pécsi Polgári Szalon Egyesület
Alapszabálya
Előzmények: „A Pécsi Polgári Szalon” Egyesületet az alapító tagok 2000. július 31. napján alapították. Az Egyesületet a Bíróság 02/01/1862 szám alatt vette nyilvántartásba.
Az Egyesület 2014. december 16-i közgyűlésén a 2000. július 31. napján kelt Alapszabályát hatályon kívül helyezte, és ezzel egyidejűleg elfogadta az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:63§. – 3:87.§.-ban foglalt szabályoknak megfelelő új Alapszabályát.
Az egyesület 2015. április 1.-i közgyűlésen az alapszabályt módosította és egységes szerkezetbe foglalta, a módosításokat dőlt betűvel jelölve.
I. Az Egyesület adatai:
1.Az Egyesület teljes neve: „A Pécsi Polgári Szalon” Egyesület
2.Az Egyesület székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 7.
3.Az egyesület jogállása: Az egyesület önálló jogi személy
4.Az egyesület honlapja: http://ppszegyesulet.wix.com/ppsze
5.Az egyesület alapító tagjainak adatait az alapszabály – elkülönítve kezelt – mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza.
II. Az Egyesület célja és tevékenységei:
1.Az Egyesület céljai:
Pécs város polgárait és a célokkal egyetértő más jogi és természetes személyeket összefogja. Az egyesület célja a helyi közösségek fejlesztése, a nemzet hagyományos értékei, valamint az európai kulturális örökség iránt fogékony, elkötelezett és tenni akaró pécsi polgárok és egyesületek együttműködésének támogatása, a nemzeti és európai értékrend – az erkölcs, a kultúra, a szolidaritás, az egyének boldogulása – képviselete és terjesztése, a jogállamiság és a magyar polgári demokrácia erősítése érdekében.
2.A céljai megvalósítására szolgáló alapcél szerinti tevékenységei:
- összehangolja tagjai közös célok érdekében kifejtett tevékenységét.
- szervezett keretet nyújt a baráti és szakmai kapcsolatok kialakításához és fenntartásához, az Egyesület tagjai számára rendszeres klubesteket, konferenciákat, találkozókat rendez, szervezi a polgári társas élet fórumait,
- rendezvények szervezésén és kiadványokon keresztül fórumot teremt tagjai véleményének, gondolatainak megismeréséhez, népszerűsítéséhez,
- a rendelkezésre álló eszközökkel segíti az Egyesület céljaihoz kötődő tudományos tevékenységet, véleményt nyilvánít a közéletnek az Egyesület céljait érintő helyi vagy országos jelentőségű kérdéseiben, és ezekről állásfoglalást ad ki.
- kulturális örökség, nemzeti és európai értékrend megóvása,
- a jogállamiság és a magyar polgári demokrácia megerősítése,
- műemlék- és környezetvédelem,
- szolidaritás és polgári erkölcsök megerősítése.
Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat elsősorban az Egyesület tagjai vehetik igénybe, ugyanakkor a tagságon kívül más is részesülhet az egyesület szolgáltatásaiból.
III. A tagsági viszony:
1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges.
Az egyesületi tagság formái:
-
rendes tagság,
-
pártoló tagság.
Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.
2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.
Az Egyesület tagjává választást a jelölt – megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során.
Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani. A kérelemről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt, a belépő tag az Elnökség határozatával válik az egyesület tagjává.
Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhat;
b) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók,
c) Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár;
d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat, kedvezményeket,
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósulását;
c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
d) nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.
4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes és jogi személy, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja.
A pártoló tag részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazati joga, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.
A pártoló tag felvételéről az Elnökség dönt, a pártoló tag az Elnökség határozatával válik az egyesület tagjává.
5. A tag, a vezető tisztségviselő kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megvesztegetés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
6.A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet az egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával.
b) a tag kizárásával;
c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;
d) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.
Ad b) az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. Az Elnökség tagjainak kizárási ügyében első fokon is a Közgyűlés dönt.
Tag kizárására akkor kerülhet sor: ha a tag jogszabályt, az egyesület alapszabályát, vagy a közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytat le.
A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag, írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.
A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak továbbá tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság), és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni.
A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.
A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:
- az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
- fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.
Ad d) a tagsági jogviszonyt az Elnökség harminc napos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével. Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette.
Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adni az esetleges fizetési kedvezményekről is.
A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.
IV. Az egyesület szervezete és tisztségviselői:
1. Az Egyesület szervei
Az Egyesület testületi szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök
b) titkár
c) pénztáros
d) 2 elnökségi tag
Az Egyesület vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek.
2. A Közgyűlés
A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve.
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart.
A közgyűlés döntéseit ülés tartásával hozza meg.
a) A közgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, a közgyűlés helyének kijelölése.
A Közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén a titkár, írásban hívja össze.
Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelmére, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:
- az egyesület vagyona az esetleges tartozásokat nem fedezi;
- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ez utóbbi esetben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlési meghívóban megjelöli a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak a helyét és időpontját.
A közgyűlés ülése az egyesület székhelyén tartandó. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
- az egyesület nevét és székhelyét;
- az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
- az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.
Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban – a megküldött meghívó útján – értesülnek.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
Szavazatképtelenség esetén az új közgyűlést 30 napon belül kell összehívni, mely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre a tényre a meghívóban utalni kell.
b) Az ülés lebonyolítása:
Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és 2 jegyzőkönyv hitelesítő (utóbbiak egyúttal szükség szerint, a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).
A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén a titkár látja el a levezető elnöki teendőket.
A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet.
A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen levő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.
Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend elfogadásáról.
A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel. A felszólaló tagokat figyelmeztetheti az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlés ülését.
A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást.
Az Egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatók.
A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
c)A közgyűlés határozatképessége
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.
Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták.
d) A szavazás módja, határozatok közlése:
A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont) élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.
- akik ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.
A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.
e) Jegyzőkönyvezés
A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket.
f) A Közgyűlés hatásköre
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
-
megválasztja és – ha tisztük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesület vezető testületeinek tagjait, megállapítja esetleges díjazásukat,
-
határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az elnökség köteles képviselni;
-
elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
-
tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
-
elfogadja az éves költségvetést, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet)
-
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
-
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;
-
a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
-
határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való
-
szétválás egyes kérdéseiben
-
az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése,
-
tagdíj megállapítása.
3.Az Elnökség
a) Összetétele
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az 5 tagú Elnökség látja el. Az elnökséget a közgyűlés választja 5 éves időtartamra. Az Elnökség tagjai: az elnök, a titkár, a pénztáros, és további két elnökségi tag. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.
b) Működése
Az Elnökség döntéseit ülés tartásával hozza meg.
Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
Az elnökség ülésére – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.
Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak az egyesületi tagok, illetve a meghívottak vehetnek részt.
Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 8 napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint fele jelen van.
Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását.
c) Hatásköre
Az Elnökség dönt minden olyan, az egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség feladatai:
1.ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat; az e körbe tartozó döntéseket meghozza;
2.az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen: beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;
3.az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
4.az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
5.dönt a rendes és pártoló tag felvételéről
6.első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz (az Elnökség tagjainak kizárása kivételével);
7.az egyesületet érintő megszűnési ok fennálásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezése esetén a szükséges intézkedések megtétele.
Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.
4.Az Egyesület tisztségviselői:
a) Megbízatási idő:
Az egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a Közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újraválaszthatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.
b)Összeférhetetlenségi szabályok:
A vezető tisztségviselőkre Ptk. 3:22 §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak.
Ptk.3:22.§(1)bek: vezető tiszségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(4) bek: Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) bek: Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy tisztségviselője nem lehet.
(6) bek: Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A titkár és a pénztáros tisztségére az egyesület tagjain kívüli személyek is választhatóak.
c)A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei:
A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.
Az elnök feladatai:
1. a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
2. konferenciák és más rendezvények szervezése,
3. a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
4. az Egyesület működésének irányítása,
5. utalványozási jog gyakorlása a titkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,
6. képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett.
A titkár feladatai:
1. képviseli az Egyesületet,
2. az elnök konzultánsaként működik,
3. az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést,
4. az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
5. tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
6. a titkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja a működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
7. nyilvántartja a tagságot,
8. gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről.
A pénztáros feladatai:
1. nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit, mulasztás esetén jelzéssel él az elnök felé,
2. ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénzügyek szabályszerűségére.
3. gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámolótervezetének előkészítéséről.
A további elnökségi tagok feladatait, a közöttük levő munkamegosztást az Elnökség határozza meg.
Az egyesület vezető tisztségviselői:
Elnök: Lengvárszky Attila
Titkár: Dr. Partos János
Pénztáros: Wollár Gabriella
Elnökségi tag: Dr. Rákossyné Dr. Vass Klára
Elnökségi tag: Dr. Hasznos Árpád
5. A képviselet rendje
Az egyesületet az elnök önállóan képviseli. A pénztáros, a titkár és a további elnökségi tagok csak az elnök akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazása alapján képviselhetik az egyesületet, a meghatalmazás szerint.
A képviselet előbbi rendje a bankszámla feletti rendelkezésre is irányadó.
7.Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség:
A vezető tisztségviselő az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy a felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.
8.A vezető tisztségviselő felelőssége:
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott kárért a szerződéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.
9.A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:
Megszűnik a vezetői tisztségviselő megbízatása:
a./ határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
b./ megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkezésével,
c./ visszahívással,
d./ lemondással,
e./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
f./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
g./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével.
Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indoklás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha az egyesület működőképessége ezt kívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1.Az Egyesület vagyoni eszközei
Az Egyesület bevételei:
a) tagdíjak,
b) az Egyesület rendezvényeinek bevételei.
2.Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni.
A tagdíj mértéke tagonként évi 1200 Ft/ havi 100 Ft. A tagnak belépéskor nyilatkoznia kell, hogy éves, vagy havi befizetést vállal. Év közbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat havi fizetés esetén minden hónap 10. napjáig, éves fizetés esetén egy összegben előre a tárgyév február 10. napjáig kell megfizetni, készpénzben a pénztárosnak átadva, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára történő átutalással.
3.Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a pénztáros terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
- a tagok kimondják megszűnését;vagy
- az arra jogosult szerv megszünteti.
- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.
Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület nevű szervezetnek kell átadni.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1./ Ezt a módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2015.április 1. napján fogadta el.
2.A tagjegyzék jelen alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – 1.számú mellékletét képezi.
4. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.
Záradék:
Dr. Juhászné Dr. Müllner Marianna ügyvéd a Cnytv. 38.§.(2) bekezdése alapján igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okiratmódosítások alapján hatályos tartalmának. Az alapszabály módosítására és egységes szerkezetbe foglalására azért került sor, mert az egyesület 2015. április 1. napján megtartott közgyűlésén az alapszabály 4. oldal Ad. b./ pontját, 8.oldal 2./d./pontját, 11.oldal 5./ pontját módosította és az alapszabályt további 7.8.9. pontokkal egészítette ki.
Készítettem és ellenjegyezem 2015. április 1. napján
Dr. Juhászné Dr. Müller Marianna ügyvéd
7621 Pécs, Király u. 23-25.
Melléklet az alapszabályhoz
„A PÉCSI POLGÁRI SZALON” EGYESÜLET TAGJEGYZÉK
Az egyesület tagjai az alábbi személyek:
Név Tagság típusa
1./ Dr. Hasznos Árpád rendes tag
2./ Dr. Hasznos Árpádné rendes tag
3./ Nagy Csaba rendes tag
4./ Dr. Páva Zsolt rendes tag
5./ Papp Gábor rendes tag
6./ Bodogán László rendes tag
7./Zsolt László rendes tag
8./ Dr. Gáspár Gabriella rendes tag
9./ Dr. Rákossy Lajos rendes tag
10./ Dr. Rákossy Balázs rendes tag
11./ Dr. Rákossyné Dr. Vass Klára rendes tag
12./ Dr. Lengvárszky Attila rendes tag
Pécs, 2014. december 16.